Klímával fűteni???

Klímával fűteni???

Megéri-e a levegős hőszivattyúval fűteni?

A VGF szakmai újság cikke a kérdésről!

 

Írta:  Balajti Zsolt, okl. mg. gépészmérnök, épületgépész szakmérnök | 2014. 06. 03. |
 
 

Klímával fűteni?!

A közelmúlt változásaival ez a lehetőség reálissá lett, de vajon rentábilissá is vált-e? Erre keresi cikkünk a választ.

 

2014. január elsejétől levegő-levegő rendszerű hőszivattyúkra is igényelhető GEO tarifa. Feltehetőleg sokan tudják, de azért nem árt megjegyezni: a szóösszetételben az első tag a hő forrását jelenti, a második pedig azt a közeget, amelynek a hűtő-körfolyamat a hőt leadja. Ennek megfelelően a levegő-levegő hőszivattyú a kültéri, környezeti levegőből vonja el az elpárolgáshoz szükséges hőt, majd a kondenzációhoz a beltérben elhelyezett egység a helyiség levegőjét használja. Ez a hőszivattyú tehát egy, a hétköznapi nyelvben csak „klímának” nevezett berendezést jelent (abba a nyelvészkedésbe itt ne menjünk bele, hogy a gyakorlatban az ilyen névvel emlegetett berendezés nem „klimatizál”, tehát többek között és szükség szerint például nem nedvesít, csak szűri és hűti a beltér levegőjét), amely nyáron a folyamat megfordításával léghűtést végez. A GEO tarifa klímaberendezésekkel történő igénybevételéhez teljesülnie kell az alábbi feltételeknek:

  • Ha a berendezés névleges fűtőteljesítménye 2 és 6 kW között van, a szezonális COP értéknek el kell érnie a 4,1-et.
  • Ha a névleges fűtőteljesítmény 6 és 12 kW között van, úgy a szezonális COP értéknek el kell érnie a 3,8-et.
  • 12 kW névleges fűtőteljesítmény felett elegendő dokumentálni, hogy egy EUROVENT norma által igazolt módon mért pillanatnyi mérési eredmény alapján a berendezésre vonatkozó COP érték a kültéri +2 °C és beltéri 20 °C léghőmérsékleten eléri a 3-at.
  • Valamint a berendezés(eke)t külön mért, vezérelt, elosztóhálózatra állandó jelleggel rögzített módon, nem dugaszolhatóan kell csatlakoztatni.

     

     

    Itt lényeges tisztázni az SCOP érték fogalmát. Az SCOP érték (bevezetésre 2013. január elsején került, felváltva a korábban csak a pillanatnyi mutatószámra vonatkozó COP értéket) a berendezés teljes fűtési idényre vonatkoztatott energetikai mutatója. Kiszámítása szerint a referencia fűtési hőigény és a kiszolgálásához a berendezés által elfogyasztott villamos energia hányadosa adja.

    Na igen ám, de hogyan lehet ez egy egzakt mutatószám? Mitől lenne az SCOP érték ugyanannyi itthon, mint Svédországban vagy Portugáliában? Nos, erre az EU nagyvonalúan, egy huszáros vágással „besorolta” az Unió területét három „éghajlati mezőbe”, amelyet az 1. képen lévő energetikai címkén is lehet látni (forrás: www.airco.panasonic.eu). A besorolás alapján tehát most már meg tudjuk állapítani, hogy az adott berendezés a mi éghajlatunkon mennyire hatékony a versenytársaihoz viszonyítva.

     

     

    Ennyi elméleti bevezető után vizsgáljuk meg: vajon megéri-e klímával fűteni?

    Nézzünk egy példát! Tételezzük fel, hogy ingatlanunkat nem kifejezetten spórolós módon építjük meg, hanem a kor szellemében, az érvényben lévő épületenergetikai elvárások alapján „A+” kategóriának megfelelően. Legyen az ingatlan nettó kb. 100 m2 alapterületű, a méretezési állapotban mért hővesztesége pedig legyen kb. 5 kW (példámban a nehéz szerkezetű ingatlan 4634 W hőveszteséggel bír) (1. ábra).

    Ezt az állapotot ma már nem kifejezetten költséges vagy nehéz elérni: elegendő egy kompakt épület, a falazaton 10 cm grafitos EPS hőszigetelést alkalmazni, a födémre 20 cm szálas szigetelőanyagot teríteni, a padló rétegrendjébe pedig 10 cm lépésálló EPS-t beépíteni. A nyílászárók esetében sem kell (még) feltétlenül, hogy háromrétegű kivitelűek legyenek. Ha számolgatunk egy kicsit, és a nem túl távoli jövőbe tekintünk, könnyen beláthatjuk, hogy a szigorodó előírások következtében előbb-utóbb kénytelenek leszünk ilyen vagy ennél jobb energetikai mutatóval rendelkező épületeket építeni.

     

     

    Egy ilyen ingatlannál a 2. és 3. ábrákon látható számított értékek adódnak. A becsült energiafelhasználás fűtésre 59,45 kWh/m2/a, azaz évente várhatóan kb. 6000 kWh fog szükségeltetni a kifűthetőséghez.

    Ugyan a Winwatt megadja az általa kalkulált kb. 1800 kWh/év villamosenergia-fogyasztási értéket, de ha hihetünk a gyártónak, akkor 4,1-es SCOP érték mellett a fűtés villamosenergia-felhasználása csak 1463,4 kWh-ra fog adódni.

    Tekintsünk most attól el, hogy nehezen lehet azt elképzelni, hogy valaki klímaberendezéssel tervezi egész évben kifűteni a teljes házát (fürdő- és WC-helyiségeket is!), valamint a meleg víz készítéséről lemond (legalábbis nem a fő fűtőberendezést kívánja használni a meleg víz előállítására). Azzal se törődjünk, hogy általában a felhasználók idegenkednek például egy hálószobában egy olyan berendezéstől, ami ahhoz, hogy fűteni tudjon, mozgatja a helyiség levegőjét, még ha hipercsendes is.

    Ez a kb. 1500 kWh villamosenergia-igény a GEO tarifa bruttó 25,82 Ft/kWh egységárával kiszorozva cirka 38 000 Ft fűtési költséget eredményez.

     

     

    Ejha!

    Ha ezt az épületet hagyományos módon, például kondenzációs földgáz-kazánnal és beágyazott fűtéssel (például padlófűtéssel) tervezzük kifűteni, akkor a 4-5-6. ábrákon látható értékek adódnak. Látható, hogy 7,04 MWh földgázmennyiséggel (ez kb. 750 m3 gáz fűtőértéke) és 0,43 MWh villamos segédenergia-igénnyel kalkulálhatunk. Ha ezeket számszerűsíteni szeretnénk, akkor a bruttó 97,92 Ft/m3 földgázár (a cikk írásakor aktuális, 20 m3/h alatti mérővel rendelkező lakossági fogyasztói ár, FŐGÁZ adat) és a bruttó 39,84 Ft/kWh (a cikk írásakor aktuális, normál árszabás, ELMŰ adat) villamosenergia-ár kb. 90 500 Ft üzemeltetési költséget eredményez.

    A két érték között a különbözet 52 500 Ft.

    A bekerülési költségek tekintetében kifejezetten elnagyoltan az alábbi kalkulációt végzem az 1. és 2. táblázat szerint (a berendezéseknél mindenhol közép-, illetve felső minőségi kategóriát képviselő termékeket áraztam, a reklámot elkerülendő, márkanév nélkül). Látható, hogy a bekerülési költségek a split berendezés irányába billentik a mérleg nyelvét. Az is látható továbbá, hogy az épület túlmelegedésre hajlamos. Ez természetesen egy ideig árnyékolással, okos szellőztetéssel csillapítható, de könnyen belátható, hogy egy ilyen nagy tömegű épületnél tartós kánikula esetén már sajnos gépi hűtést kell alkalmazni. Magától adódik tehát a megoldás: ha eleve szükséges klímaberendezés is, miért ne alapozzuk arra a fűtést?

     

     

    Természetesen a cikk írójának nem ment el az esze: nem állítja, hogy bátran bele lehet vágni a korábbi, hagyományos fűtések kiváltásába. Egy ingatlan fűtési rendszerének erkölcsi avulása 15-25 év. Az egységesülő uniós villamosenergia-piac a közelmúltban jelentősen lenyomta a villamos energia költségét. Jelenleg mindenhol fölös kapacitásokkal rendelkeznek, így a GEO tarifa vételezhetőségi körének kiterjesztése a szolgáltatónak tulajdonképpen valahol kényszerűség is. Ma még ez a helyzet, viszont a válságból való kilábalás és az energiaigények növekedése által megugró kereslet esetleg generálhat olyan helyzetet, amikor is a szolgáltató is elgondolkodhat majd azon, hogy adjon-e EGÉSZ ÉVBEN olcsón áramot lakossági kisfelhasználóknak, vagy esetleg eladja a portékáját a piaci körülmények között, esetleg nagyobb tételben, és jobb áron.

     

     

    Konklúziók:

      1. Épületfűtési céllal klímaberendezést alkalmazni a jelenlegi energiahordozó-árak mellett gazdaságos.
      2. Amennyiben eleve szükségeltetik az ingatlanban gépi hűtés, úgy a GEO tarifa igénylésének elhagyásával elesünk egy kiváló lehetőségtől a spórolásra.
      3. Ha nem alapozzuk a teljes fűtési igényünket levegő-levegő típusú hőszivattyúra, hanem egy alternatív fűtési módozatként választjuk a klímaberendezéssel történő fűtést, akkor mindamellett, hogy spórolunk, még az ellátási biztonságunkat is növelni tudtuk egy esetleges primer fűtési energiahordozó kimaradása esetére.
      4. Az összesített energetikai jellemző meghatározásánál az újonnan bevezetett SCOP érték megmutatja, mennyire jó az adott berendezés. Mivel a szolgáltató eleve magas (A+ energetikai osztálynak megfelelő) energetikai besorolással rendelkező termékekre adja csak a tarifát, így a primerenergia-felhasználáson jelentősen tudunk javítani. Magyarázat: tudvalevő, hogy a magyar energetikai hálózat az erőművi átalakítástól kezdődően a készülékekhez való eljuttatással bezárólag sajnos nagyon alacsony hatékonysággal működik, azaz 2,5 kWh energiát kell a rendszer elején betenni ahhoz, hogy a végén 1 kWh kivehető legyen. Mivel a hőszivattyúkkal a környezeti (praktikusan: kültéri) levegő hőjét hasznosítjuk, így a villamos energiát itt csak arra használjuk, hogy a hőforrásból származó hőt a hűtő-körfolyamattal a felhasználás hőfokszintjére szállítsuk. A folyamat elvárt energetikai mutatója (SCOP) kis teljesítményű berendezések esetében 4,1, ennek megfele- lően 1 kWh befektetett villamos energia 4,1 kWh hőt fog a hőleadói oldalon eredményezni. A 2,5 kWh primer energiahordozóból így lesz a folyamat végére 4,1 kWh, ami 1,62-es PER (elsődleges energiahányados) értéket eredményez.
      5. Az újonnan épülő ingatlanok hőtechnikai mutatóinak várható javulásával egyre inkább előtérbe fognak kerülni a levegő-levegő hőszivattyús berendezések.
      6. A GEO tarifának sajnos megvan az a hátránya, hogy időszakos. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szolgáltató a nap 24 órájából csak 20 órában köteles szolgáltatni. A szolgáltatás naponta maximum kétszer, egybefüggően két óra időtartamra szüneteltethető, a két szünet között pedig minimum két óra időtartamra vissza kell adni a szolgáltatást. Az ilyen áramkimaradásokat, amelyek ráadásul nem esetiek, hanem napi többszöri rendszerességgel lépnek fel, nem biztos, hogy minden, eleve érzékeny automatikával szerelt berendezés képes zokszó nélkül viselni.
      7. A GEO tarifa split klímaberendezésekre való kiterjesztése nem minden szempontból kedvező. A nyári időszakban egy átlagos felhasználó nem feltétlenül kapcsolja be a split klímaberendezését, mert eleve benne van az a beidegződés, hogy a hűtés költséges. Amennyiben a berendezés eleve olcsó árammal van ellátva, feltételezhetően magasabb üzemidővel lehet majd ezen berendezések esetében számolni, ugyanis a spórolás esélye nemcsak fűtésre, hanem így hűtésre is megadatik. A magasabb üzemidő pedig nagyobb környezeti terhelés is jelent, hiszen a felhasznált villamos energiát a termelési pontokon biztosítani kell. Több üzemidő = nagyobb környezetszennyezés.
Rólunk / Kapcsolat

Trio-Contakt Kft.
GPS: N: 47,67808 E: 17,67139
Cím: 9028 Győr Fehérvári u 75. (Integrál-park)
Tel.: +36 [96] 423-502
E-mail:
Ügyfélfogadás (áru átvétel): H-P, 8.00-11.30; 12.30 - 16.00

Adatvédelem  Oldaltérkép  Információk
2014 © Trio-Contakt

belépés regisztráció